A cellaajtó hangos dörrenéssel csapódott be Grégori mögött. Kissé riadtan nézett körül. Úgy érezte, mintha ő lenne ide bezárva, erre a rémes helyre. Az őr szorosan mögötte ment, míg bevezette a beszélőre. Greg szabályosan megijedt, mikor meglátta Damien sápadt arcát. Alig ismerte meg egykor életvidám barátját. Remegve ült le Damiennal szemben.

-Hello… - köszönt bátortalanul. Belenézett barátja szemébe, és mélységes fájdalmat látott benne. Damien szeme nem csillogott már olyan élettelin, világító zölden, mint régen. Most tompa volt, és fénytelen.

-Szia…

-Ööö… édesanyád azt üzeni, hogy… ő hisz neked. És biztosít arról, hogy…

-Nem kell a rizsa. Tudom, hogy szégyell. Szerintem inkább magát sajnálja, hogy a fia börtönben van. Most nem tud mivel villogni a befektetők előtt.

-Ugyan, Dam. Igazán…

-Ne próbálj vigasztalni… De te ugye hiszel nekem? – kérdezte barátjára nézve.

-Hát persze. Tudom, hogy Phil ölte meg Tomot.

-De rajtad kívül senki más nem hisz nekem. Talán csak Cilla…

Még mindig maga előtt látta a lány könnyes arcát, ahogy elköszön tőle. Cilla nem mondott semmit, de a szeme mindent elárult érzéseiről. Kétségbeesett volt, és szomorú. Azóta nem látta a lányt. Cilla nem tudott bejönni hozzá, mert nem engedték. Ezt még Adelaine sem tudta elintézni.

-Azt üzeni Cilla, hogy amint tud, bejön hozzád.

-Nem fog bejönni.

-Ezt meg honnan veszed?

-Tudom. A szülei nem engedik. Már tudják, hogy eljegyeztük egymást.

-De hát honnan…?

-Fogalmam sincs. De most már teljesen mindegy.

-Rossz így látni téged. De mi lesz ezután? Hiszen egyszer csak kiderül, hogy nem te voltál!

-Igen, egyszer.

-De hisz annyian voltak az utcán! Nem igaz, hogy senki nem tud igazolni téged!

-Nem mernek. Tudod, hogy Claude Chabot milyen befolyásos ember. Nem akarnak vele újat húzni.

-Én akkor is idehozok neked egy tanút! A föld alól is előkerítek valakit, aki…

-Köszönöm, nagyon kedves vagy, de ezt a csatát egyedül kell megvívnom.

-Hát jó. Úgy látom, lassan mennem kell. Az őr már nagyon tekintget.

-Oké. Ha Cilláról tudsz valamit, azonnal szólj!

-Ígérem.

-És… Phil sírjára a nevemben is vigyél virágot…

-Rendben. Patricia nagyon rosszul viseli. Állandóan sír. Az anyukája pedig idegösszeroppanást kapott. Az apukája még tartja magát, de kezd nagyon rosszul lenni.

-Istenem. Ha akkor nem arra megyek, Phil talán még élne.

-Ne okold magad! Nem tehetsz róla! Inkább azon gondolkozz, hogy mi lesz az első dolgod, ha kiszabadulsz innen.

-Veszek magamnak egy protkót. Mert az biztos, hogy egyhamar nem fogok innen kijutni.

-Ugyan már! Na jó! Figyelj! Én most elmegyek, de nemsokára ismét jövök, addig szedd össze magad! És most itt megígérem neked, hogy legközelebb Cillát is hozom!

-Oké. Hello.

-Hello.

Mikor Greg kiment a szobából, Damient is kivezette az őr. Nagyot sóhajtott, mikor visszazárták a cellaajtót. Érezte, hogy szerelméért mindent meg kell tennie! Ebben a pillanatban tudta, hogy ki fog innen jutni!