-Megan… Megan!

-Mi az? – kérdezte Megan. Brooke álmából rázta fel a lányt. –Ajánlom, hogy fontos legyen, mert most miattad nem tudom kialudni magam.

-Csak azt szerettem volna kérdezni, hogy szerinted jó leszek-e így az állásinterjúra?

-Jó. Most már aludhatok?

-Nem, még nem. Szerinted kirúzsozzam a számat, vagy csak szájfényt tegyek föl?

-Nekem aztán tök mindegy.

-Köszi szépen, most sokat segítettél.

-Bocsi, csak nagyon fáradt vagyok.

-Mindegy, akkor aludj csak. Majd kitalálom, hogy legyen.

-Tegyél föl egy nem túl erős rúzst. Ne legyél túl kihívó. Azt nem bírják az ilyen helyeken.

-Oké, köszi!

-Sok sikert!

Brooke gyorsan előásott a piperecuccai közül egy rúzst, és azzal kente ki ajkait. Majd még egyszer megnézte magát a tükörben, és elégedetten elmosolyodott. Tudta, hogy megkapja a munkát.

Leszaladt a ház előtt parkoló autójához, és kényelmesen elhelyezkedett a volánnál. Nem volt ideges, abszolút nem izgult. Még a cég kapuján is mosolyogva lépett be. Nem vette észre a hatalmas cégtáblát: Butler&Harsy… A recepción Mickey fogadta.

-Na, készen állsz?

-Igen.

-Izgulsz?

-Eddig nem izgultam, de most már kezdek egy kicsit.

-Isteni szerencse, hogy most üresedett meg egy titkárnői állás, nem? És mivel úgyis menedzsernek tanulsz, később akár még feljebb léphetsz a ranglétrán.

-Remélem.

-Bejelentelek, hogy tudjanak fogadni.

-Oké.

Brooke kissé remegő lábakkal lépett be a hatalmas terembe. De már a beszélgetés első öt perce után oldódni kezdett, és végül egész jól szórakozott. Az interjúról mosolyogva jött ki, és köszönetképpen megpuszilta Mickey-t.

-Hűha, ezt miért kapom? – kérdezte a srác.

-Mert te vagy a világon a legdrágább, a legaranyosabb, a leg…

-Jó, jó, elég már. A végén még elbízom magam…

-De neked köszönhetem ezt az állást.

-Ezek szerint megkaptad.

-Aha, és nagyon jól éreztem magam bent! Nem is tűnt állásinterjúnak! Olyan volt, mintha csak egy kedves beszélgetésen lettem volna.

-Hát, ez igaz. Én is nagyon jól szórakoztam. Tök jófej a főnök.

-Igen! Végig poénkodta az egész interjút. Még azt is megkérdezte tőlem, hogy hasonlít-e David Hasselhoff-ra. Mondom: „Nem, csak a neve.”

-Hogy micsoda? A neve?

-Igen, mert őt is David-nek hívják.

Mickey összeráncolta a szemöldökét.

-David-nek?

-Igen… de miért…?

-Hát, mert… ő csak a kisfőnök. Veled nem a nagyfőnök beszélgetett?

-Ezek szerint nem. De mindegy. Az a lényeg, hogy bekerültem. Ma meddig dolgozol?

-Ötig. Utána irány haza! Tényleg, még nem is mondtam a jó hírt! Szomszédok leszünk!

-Hogyhogy?

-Odaköltözök a veletek szemben lévő lakásba. Már ki is vettem.

-És csak most szólsz?

-Igen, mert nem akartalak titeket felzavarni éjnek évadján.

-Hű, de király! Akkor ezek szerint a vén boszorka elpatázott! Jaj, de jó!!!

-Nem csíptétek az öreglányt, mi?

-Nem. Állandóan velünk rikácsolt. És folyton pletykálkodott. Mindig utánunk szaglászott, sőt, lefogadom, hogy még a kulcslyukon át is leselkedett. Egy szöget nem lehetett úgy beverni, hogy ő ne tudott volna róla.

-Kellemes lehetett. Na, jó, most sajnos el kell, hogy küldjelek, mert dolgoznom kell. De tényleg: mikor kezdesz?

-Holnap reggel.

-Az király!

Brooke még utoljára megölelte Mickey-t, majd kilépett az épületből. Sietett haza, hogy elmondja Megan-nak a jó hírt.

-Matthew! Matthew! Nem fogod elhinni, kit vettem föl titkárnőnek! – rontott be David Matthew irodájába. A férfi éppen pasziánszozott a számítógépén.

-Kit? Csak nem Carmen Elektrát?

-Nem! Sokkal jobb! Illetve neked a legjobb.

-Na, ki vele!

-Brooke Kendle-t…

-Ez nem igaz! – ugrott fel Matthew. –De hogyan…

-Hogy hogy hogyan? Hát úgy, hogy bejött, én meg elbeszélgettem vele.

-És?

-Mit és? Aranyos volt. Én meg egyből rád gondoltam, és fölvettem a lányt. Most már aztán szabad a pálya!

-Imádlak, Dave!

-Akkor megkockáztathatnál nekem egy fizuemelést…

-Hé!

-Jó, jó, csak poén volt…

-Ígérem, valahogy meghálálom. De most hagy örüljek egy kicsit!

David kiment, Matt pedig egyből azon kezdett gondolkozni, vajon hogyan hódítsa meg Brooke-ot. Mert hogy most már minden nap itt lesz vele egy légtérben! És tudta: ez a lány nem egy egyszerű eset, úgyhogy minden csáberőt be kell vetni nála, ami csak benne rejlik!