-Találjátok ki, mi van nálam! – nyitott be Mickey vidáman Brooke és Megan lakásába.

-Na mi? Egy csokis fánk?

-Nem. Három jegy a ma esti Raingers meccsre!!!

-Wow! Ezt nem mondod komolyan! - ugrott Mickey mellé Brooke. –Azt a mindenit, és pont középen fogunk ülni!

-Ó, Istenem, ez volt minden vágyam! – lelkendezett Megan is. –Hű, de klassz lesz!

A meccsen…

-Jaj, de jó ez a hely! Milyen jól lehet látni! – ugrándozott Megan.

-Ja, ja. Most tényleg jó helyet fogtunk ki – mondta Mickey is. –Emlékszem, mikor a múltkor itt voltam egy jégrevün…

-Csss! – csitította a srácot Brooke, és körülnézett, nem hallotta –e meg valaki véletlenül.

-Szóval a múltkori jégrevün olyan messze ültem, hogy csak az elefántok számát láttam…

-Most ezt muszáj volt ilyen hangosan mondanod? – kérdezte Brooke némi rosszallással a hangjában.

-Miért? Mi történt?

-Semmi, csak… - ekkor Brooke néhány székkel odébb meglátott valakit, akinek láttán megborsódzott. Megbökdöste Megan-t, aki egyből vette a lapot.

-Mickey, nem hoznál nekünk egy-egy pohár kólát?

-Miért? Hiszen még itt van mellettetek…

-De mi hamar megisszuk. Légyszi…!

-Jó, oké. Lightot?

-Igen.

-És ha hosszú sor lesz?

-Várd ki!

-De…

-Majd elmondjuk, történt-e valami izgis.

Mickey már válaszra nyitotta a száját, de aztán csak megcsóválta a fejét, és elbukdácsolt a lelátó szélén levezető lépcsőig. Nem sok kedve volt pont kezdés előtt néhány perccel kimenni. Nem értette, miért ilyen sürgős a lányoknak ez a kóla.

Pedig Brooke és Megan nem voltak szomjasak, csak nem tudták, hogy távolítsák el Mickey-t. Ugyanis nem akarták, hogy a srác is ott legyen, amikor fontos dolgot akarnak megbeszélni…

A két lány a néhány székkel odébb ülő Matthew-t nézte. Brooke nem tudta eldönteni, hogy ránézzen, vagy inkább sikítson. Kezdett elege lenni abból, hogy ez az undok macsó mindenhol ott van. A múltkor is, a réten! Akkor is, hogy a fenébe került oda?

-Nahát, Brooke! Nem lehet, hogy ez a pasi téged követ?

-Nem tudom, de már kezd nagyon idegesíteni.

-Pedig milyen helyes…! – mondta Megan mosolyogva, és a szeme sarkából rápillantott Matthew-ra. A férfi nem nézett rájuk, de csak azért, mert még nem látta őket.

-Biztos tele van nőkkel. Tapadnak rá, mint vasorrúra a patkómágnes.

-Ezt meg honnan tudod?

-Látom rajta. Ő a férfinem azon tipikus fajtája, aki a farka után megy. Nézz csak rá! – hajolt előre Brooke. –Cigi a szájában, napszemüveg, egy nagy pohár kóla… Igazi szoknyapecér. Már csak egy csaj hiányzik az ölébe, és akkor teljes az összkép.

-Majd te leszel az a csaj… - mondta Megan, de kezét azonnal a szája elé kapta, amikor Brooke villámló szemmel ránézett.

-Én aztán nem. Remélem, sikerül kimennünk anélkül, hogy beszélnünk kéne vele.

Matthew egyedül ült, de nem sokáig. David-et várta vissza, aki kiszaladt egy percre telefonálni. Mintha megérezte volna, hogy nézik, egy pillanatra ő is elfordította a fejét, és egyenesen Brooke-ra nézett. A lány meglepődött, és azonnal hátradőlt, nehogy a férfi észrevegye. Remélte, hogy még nem látta meg… Matthew azonban rögtön felismerte a lányt. Először azt hitte, csak a szeme káprázik, de amikor meglátta Megan-t is, tudta, hogy csakis Brooke lehetett az a tünemény.

-Na, itt is vagyok, Matt! – ült le David Matthew mellé, aki még mindig megbabonázva nézett abba az irányba, ahol Brooke-ot látta. –Mi van? Mit nézel?

-…

-Na! Én is látni akarom!

-Brooke is itt van…

-Hogy micsoda? Brooke? Egy Raingers meccsen? Biztos, hogy őt láttad?

-Biztos. És ő is rám nézett…

-Nem lehet, hogy csak egy Brooke-hoz hasonló lányt láttál?

-Nem! Megismerem Brooke-ot. Őt láttam, értsd már meg! Nézd csak! – intett a fejével Matthew Brooke irányába. A lány éppen magyarázott valamit Megan-nak, és közben feltűnően néztek Matt és David irányába.

-Aha, ez tényleg Brooke – jegyezte meg David. Matthew azonban meg se hallotta. Még mindig a lányt nézte. Brooke viszont nem jött lázba. Dühös fintort vágott, és hátradőlt, hogy a férfi még véletlenül se lássa.

Eközben elkezdődött a meccs. Mickey még nem ért vissza, de a lányok nélküle is jól szórakoztak. Brooke-nak volt egy olyan érzése, hogy erősen figyelik… és nem is alaptalanul érzett így… De már nem érdekelte.

Ahogy visszaért Mickey, a lányok se néztek már többet Matthew irányába.

-Odanézz, Matt! – szólt David. –Nézd, ki van Brooke-kal és a barátnőjével!

-Kicsoda?

-Az új recepciós fiú, Michael.

-Ő meg mit keres itt?

-Lehet, hogy Brooke-kal jár…

-Ha így van, azonnal kirúgom!

-Ne, ez még nem biztos. Aha, nézd! Csak barátok.

-Honnan veszed?

-Hát, ahogy beszélnek, ahogy hülyülnek… Ez nem szerelem.

-Akkor jó. Már megijedtem.

-Hé, Megan! – lökdöste meg Brooke barátnőjét. –Nézd csak azt a fazont Matthew mellett!

-Ki az?

-A főnököm. Illetve, ő csak a kisfőnök. Nála voltam állásinterjún. Tudod, a nagyfőnök nem vette a fáradságot, hogy elbeszélgessen velem… Jófej csávó ez a David, tökre bírom.

-Aha, amiket elmeséltél az interjúról…

-De vajon miért Matthew-val jött el a meccsre? Csak nem haverok? Nagyot esne az ázsiója nálam…

-Lányok! Nem nézitek a meccset? Pedig tiszta jó! – kiabált mellettük Mickey, mert a nagy zajban még a saját hangjukat se hallották.

-De nézzük!

-Hééé! Mit művelsz?! Tűnj el a jégről, te nagyra nőtt taplógomba! – ordítozott mindenki egy szabálytalanság láttán. –Te!!! … Mi ez…?! Mit csinál…?! Szemüveget a bírónak!!!

-Micsoda meccs! – nevetett Mickey.

-Az…! – kontráztak a lányok is.

-Akármit is mondanak, egy hokimeccsen mindig a verekedések a legjobbak! ... Ez az! Adj neki! - biztatta az egyik kedvenc játékosát a srác.

Meccs után…

-Hú, csajok ez a meccs nagyon ott volt! És milyen jól láttunk! – lelkendezett Mickey.

-Igen… Látni, azt nagyon jól lehetett… - mondta Brooke gúnyosan, Matthew-ra célozva. Csak Megan tudta, hogy Brooke nem a meccsről beszél.

Eközben Matthew-nak Brooke járt az eszében. Nem látott, nem hallott. Pedig kocsival volt, és nem ártott volna a vezetésre figyelnie…

-Brooke!

-Igen?

-Még mindig nem gondoltad meg magad Matthew-val kapcsolatban? – kérdezte Megan, ahogy bezárta az ajtót. Mickey már nem volt velük, így nyugodtan tudtak beszélgetni.

-Nem, és nem is fogom. De szerintem már ejthetnénk ezt a témát. Már egy ideje a csapból is ez folyik.

-Jó, tudom, de…

-Nincs semmi de. Jó éjszakát! – zárta le a beszélgetést Brooke, és becsukta maga mögött a szobája ajtaját.