Brooke hétfőn nem is számított rá, hogy a kollégái ki fogják nézni maguk közül. Rendesen bement dolgozni, és próbált úgy tenni, mintha semmi se történt volna.

Azonban mikor már legalább a harmadik kollégája súgott össze rosszindulatúan egy másikkal, megállt egy pillanatra, és rájuk nézett. Azok is ránéztek, de aztán nem törődtek vele tovább. A nők rosszabbak voltak. Hiszen ők még féltékenyek is voltak rá, „a kis titkárnőre, aki csókolózott a nagyfőnökkel”. Brooke-ot bántotta az egész áskálódás, és kiközösítés, de nem tudott ellene semmit se tenni. Amikor az irodájába igyekezett, elkapott egy beszélgetésfoszlányt, ami két kolléganője között zajlott:

-Nézd csak, Sarah! Itt van Matthew titkárnője. Milyen kis jelentéktelen… Nem is értem, mit eszik rajta Matthew.

-Igazad van, Melanie. De lehet, hogy nem is Matthew kezdett ki vele. Ebből a perszónából bármit kinézek. Játssza a kis ártatlant, közben meg ott illegeti magát Matthew-nak… Egyébként azt hallottam, hogy nem is kellett alkalmasságit tennie azért, hogy felvegyék. Meg egyből állandóra vették.

-Ne mondd! Azt hittem, hogy ő is próbaidős volt, mint mi!

-Dehogyis! Lefogadom, hogy egyből ágyba bújt Matthew-val, és ezért került be olyan könnyen… A kis céda!

-Bocsánat, hogy meg kell szakítanom ezt a kis kedélyes beszélgetést – lépett oda hozzájuk Brooke. A két nő megvetően végigmérte a lányt. –De nem hiszem, hogy úgy kéne véleményt alkotnotok egy másik emberről, hogy azt meg se hallgattátok. Elmondanám, hogy nem Matthew-nál voltam állásinterjún, hanem David-nél, és se vele, se Matthew-val nem feküdtem le. Se azért, hogy felvegyenek, se másért. És hogy megnyugtassalak titeket, nem is áll szándékomban összejönni a két főnökkel. Szóval, felőlem nyugodtan rámászhattok Matthew-ra, mert engem nem érdekel. Most pedig, ha megbocsátotok… - azzal Brooke beszállt a liftbe.

Sarah és Melanie még maradtak.

-Hülye liba – mondta Melanie.

-Milyen nagyra van magától. Azt hiszi, bevettük ezt a maszlagot? Még a vak is látja, hogy odavan Matthew-ért. Mit össze nyalták-falták egymást a Halloween-bulin!

-Ja, és azt tudtad, hogy a recepciós srác, tudod, Mickey, jóban van vele?

-Nem tudtam. Szegény Mickey-t is behálózta?

-Nem hiszem, de szerintem előbb-utóbb sort kerít rá.

-Annyira utálom az ilyen tyúkokat!

Eközben Brooke Matthew irodájába igyekezett. El akarta mondani ezt az egész kiközösítést, de végül úgy döntött, csak elkéredzkedik, mert David megkérte, hogy menjen el vele valami másik céghez. Igazából Matthew-nak kellett volna mennie, de neki most tárgyalása volt. Brooke tudta ezt, de nem törődött vele különösebben. Sietett, mert ebédszünetben el akart menni moziba Mickey-vel.

Kopogás nélkül rontott be a tárgyalóba. A terem tele volt üzletemberekkel, akik mind meglepődve nézték a lányt, aki végigviharzott a tárgyalón, és egyenesen Matthew felé tartott.

-Matthew, sürgősen beszélnünk kell. David-ről van szó!

Matthew egy kicsit félrevonta a lányt.

-Mondjad.

-Csak azt szeretném kérdezni, hogy elmehetek-e David-del valami másik céghez.

-Igen, elmehetsz.

-Oké.

-De mi van David-del?

-Semmi. Mi lenne?

-Azt mondtad, sürgős.

-Igen, mert öt perc múlva kezdődik a mozi, és még oda kell érnem.

Matthew felsóhajtott, és arcát tenyerébe temette.

-Brooke – szólalt meg végül. –Ez a terem tele van üzletemberekkel… - próbált arra célozgatni, hogy a lány egy kicsit tapintatlan volt.

Erre Brooke megfordult, és ránézett a teremben ülő emberekre.

-Ó, jaj, de bunkó vagyok! Akar még valaki moziba jönni?

Matthew megfogta a lány karját, és kitessékelte a teremből.

-Majd még beszélünk – azzal becsapta az ajtót.

Brooke munka után teljesen kifacsarva ért haza. Megan még nem volt otthon, ezért bekapcsolta a TV-t. Unottan nézte, mert valami idétlen vetélkedő ment benne. Közben hazaért Megan.

-Szia, Brooke! Milyen napod volt? – kérdezte a lány, és közben lepakolta a kajás zacskókat az asztalra.

-Pocsék.

-Miért?

-A kollégáim teljesen kinéznek maguk közül, mert azt hiszik, van valami köztünk Matthew-val. Gonosz pletykák keringenek rólam, és úgy érzem, én lettem az első számú közellenség.

-Ne kámpicsorodj el! – ölelte át barátnőjét Megan. –Lesz ez jobb is. Idővel majd megbékélnek.

-Jó, de addig?

-Ne aggódj, majd Mickey megvéd. Meg Matthew is, ha van benne valami kis lovagiasság…

-Remélem.

-Egyébként még el se mesélted, mit csinált veled Matthew, amiért féltékenyek rád a kolléganőid?

-Hát, szerintem a tánc miatt. Mikor táncoltunk, Matthew végig simogatott, csókolgatott, és néha „olyan” helyekre is tévedt a keze… Meg aztán egész este együtt voltunk, és Matthew csak velem foglalkozott.

-Akkor ez lehet a baj.

-Igen, tudom. De nagyon szeretném, ha nem sokáig tartana ez az egész mizéria, mert ki fogok készülni.