18. rész
Csibebaba 2007.04.20. 11:50
Baccara-beli megbeszélés
Miközben Laura a Guccinál ügyeskedett, Nicolas és Christian az esti, Baccara-beli találkozót szervezte. Felhívták Isabelle-t is, hogy lezsírozzák az időpontot. De jelentősen hátráltatta ezt a délelőtti megbeszélést, hogy Christian csak tíz órakor volt hajlandó kimászni az ágyból. Szemeit dörzsölve, álmosan vánszorgott végig a lakáson – majd dühösen kapta fel a lábát, amikor belelépett egy rózsába, és a tüske beleállt a talpába…
-Mi a franc…?! – Christian vinnyogva kiszedte a talpából a tüskét, majd szétnézett a lakásban.
-Jó reggelt, Chris! – jött ki Nicolas a fürdőszobából. –Mi történt?
-Á, semmi – mondta gúnyosan Christian. –Mindössze annyi, hogy kilyukadt a talpam, mert beleléptem ebben az átkozott gazba! – hajította arrébb a rózsát.
-Tényleg, ideje lenne már összeszednem a virágokat.
-Amúgy is mi ez a hatalmas kupi itt? – nézett körül Christian. –Akció volt a virágboltban, vagy mi?
-Tudod, hogy tegnap este kicsit összekaptunk Laurával. Ezzel akartam kiengesztelni.
-És legalább sikerült?
-Igen, de még este kibékültünk. Ez már csak hab a tortán.
-Ha már a tortánál tartunk… Nincs itthon valami kaja? Éhen halok.
-Maradt az esti salátából.
-Amikor azt mondtam, kaja, nem nyúltápra gondoltam.
-Hát, akkor vagy lemész a boltba beszerezni valamit, vagy nem eszel.
-Az előbbit választom. Korgó gyomorral használhatatlan vagyok.
Miközben Christian reggelizett, elkezdték a megbeszélést.
-Nic, egyébként mi ez a felhajtás Laura körül? Úgy értem, olyan szépen megvagytok, meg minden.
-Mostanában elég keveset voltunk együtt. Tudod, én utazok mindenfelé. Most jöttem haza pár hete Japánból.
-És mi a gáz?
-Van egy gyanús olasz, akit Laura a barátjaként mutatott be. Pont aznap találkoztam vele először, amikor hazajöttem Japánból. Laura azt mondta, hogy a srác eddig Amerikában volt, és én azért nem ismerem, mert még azelőtt utazott ki, hogy mi összejöttünk.
-Még mindig nem vágom.
-Laura hazudott! Ismerem ezt a srácot! Soha nem volt Amerikában. Egy ismerősömnek volt a vőlegénye, de szakítottak. Ráadásul tudod mikor? Pontosan akkor, amikor Laura bemutatta nekem!
-És miért hazudott Laura?
-Pontosan ezt akarom kideríteni! Ez a srác nagyon gyanús nekem, de ha csak egy ujjal is hozzányúl Laurához… Esküszöm, hogy megölöm!
-De mihez kellek én?
-Segíteni fogsz nekem. De lesz még egy társunk: a srác volt barátnője, Isabelle. Este találkozunk vele a Baccarában.
-És mégis milyen eszközökkel fogunk dolgozni? Kémkedünk, nyomozunk? Vagy esetleg tisztességtelen dolgokat is elkövetünk?
-Ezt fogjuk este megbeszélni. De ez utóbbitól nem kéne megijedned. Csináltál már ilyet nem egyszer…
Este a Baccarában találkoztak Isabelle-lel. A lány, ha lehet, még jobban kivetkőzött magából, mint pár napja, amikor Nicolas meglátogatta. Rendeltek egy-egy italt, és leültek a lány mellé. Christian alaposan megnézte magának Isabelle-t, aki kihívóan visszakacsintott a srácra.
-Isabelle, ő itt Laura bátyja, Christian. Chris, ő itt Isabelle, Fabrizio volt menyasszonya – mutatta be őket egymásnak Nicolas.
-Nice to meet you – mosolygott Christian.
-Csak nem Amerikából jöttél?
-De, ott éltem majd’ két évet. Los Angelesben.
-Wow, király! Remélem, majd mesélsz nekem egy-két dolgot… - Isabelle elkezdte babrálni hosszú, hullámos tincseit, és közben végig Christian-t nézte. Teljesen megbabonázta a srácot.
-Isabelle, ha megkérhetnélek, ne kezdj ki minden pasival, aki az utadba kerül – mondta türelmetlenül Nicolas. –Most nem ezért vagyunk itt. Erre később is ráérünk.
-Elárulnád végre, miért rángattál el ide? – kérdezte Isabelle, miközben még mindig Christian-nal szemezett.
-Mint már mondtam neked is, az a gyanúm, hogy Fabrizio ráhajtott Laurára. De én ezt nem fogom hagyni, és ehhez szeretném a segítségeteket kérni.
-Fogjuk le, amíg te kinyírod? – kérdezte Christian, majd elkezdett nevetni.
-Nem, de nem rossz ötlet… Viccet félretéve: már ki is találtam, hogy fogjuk csinálni.
-És hogy? Gondolom, nekem jut a gaz csábító szerepe – mondta Isabelle, miközben martinit kortyolgatott.
-Ezt eltaláltad, cica – mosolygott Nicolas. –Megpróbálod visszaédesgetni magadhoz Fabriziót, miközben én Laurát fűzöm.
-És én? – kérdezte Christian. –Ugye nem a semmiért rángattál haza Los Angelesből? Ne hagyjatok ki a buliból!
-Nyugi, neked más szereped lesz. Nyomoznod kéne utánuk.
-Jesszusom, mint Sherlock Holmes?!
-Nem teljesen. Néha-néha követned kéne őket, például. Egyszer Laurát, másszor Fabriziót. Ha pedig együtt látod őket, akkor különösen nagyra nyisd a szemed! Óvatosan kérdezősködhetsz is Lauránál, hátha neked jobban megnyílik.
-És most tulajdonképpen azt akarjuk bizonyítani, hogy megcsal?
-Nem. Azt akarom megtudni, mi van köztük. És persze kiküszöböljük, hogy jobban összemelegedjenek – vázolta fel Nicolas. –Jó kis csapat leszünk.
-De ugye nem tiltott a csapaton belüli mélyebb kapcsolat? – húzódott közelebb Christian Isabelle-hez.
-Nem, de arra azért vigyázz, hogy Isabelle most fogja visszaszerezni a volt vőlegényét. Szóval sokat ne remélj.
-Elég lesz nekünk néhány pásztoróra is… - Isabelle megcsókolta Christian arcát.
-Azért ne vigyétek túlzásba – mondta Nicolas. –Szerintem mindent megbeszéltünk. Akkor igyunk a sikerre! – koccintottak, majd miután megitták az italukat, hazaindultak. Tudták, hogy nem lesz egy egyszerű feladat, de megéri a kockázatot.
-Hol jártatok? – kérdezte a fiúktól Laura, mikor azok hazaértek.
-Csak ittunk egy sört a Baccarában.
-Engem meg kihagytatok?
-Jól van, majd holnap téged is leviszünk – Nicolas megcsókolta a lányt. –És neked milyen napod volt?
-Nagyszerű. Képzeld, sikerült megszereznem annak a projektnek a terveit meg az adatait, amiről már annyit meséltem neked!
-Ügyi vagy! És hogy sikerült?
-A főnököm átküldött a Guccihoz, hogy körülnézzek, és olyan jól körülnéztem, hogy… - majdnem kiszaladt a száján: „Olyan jól körülnéztem, hogy belebotlottam Fabrizióba, akivel már egy ideje félrekamatyolok.” De végül máshogy fejezte be. –Hogy megtaláltam egy mappában az összes adatot.
-Na, ezért minimum fizetésemelés jár! De az is lehet, hogy Madame Valéry előléptet!
-Nagyon remélem!
Laura boldogan bújt hozzá Nicolashoz, és már majdnem sikerült elfelejtenie Fabriziót, de minduntalan az agyába tolakodott a srác képe. Tudta, hogy előbb-utóbb Nicolas is rá fog jönni, hogy Fabrizio több, mint barát. De remélte, ha egy kicsit is ügyes lesz, sikerül titokban tartania. A legjobb mégis az lenne, ha egyszer s mindenkor megszakítaná kapcsolatát Fabrizióval. Tudta, hogy ez lesz a legnehezebb…
|